Olvasási idő: 3 perc
Valami nagyon megváltozott a nyugati nagyvárosokban, de az irány egyáltalán nem jó – hívta fel a figyelmet Marsai Viktor. A Migrációkutató Intézet igazgatója pódiumbeszélgetésen mutatta be a kutatószervezet új könyvét, a pécsi MCC csütörtöki rendezvényén.
A Kié itt a tér? című kötet az európai országok no-go zónáinak összehasonlító elemzéséből született. A könyvből megtudhatjuk azt is, mely országok hogyan szembesülnek a problémával és milyen megoldási lehetőségek vannak.
A kötetet Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója és Veres Kristóf György, a Danube Institute külkapcsolati vezetője mutatta be a pécsi közönségnek. „Míg az USA-ban a bevándorlás munkaerőpiaci kérdés, addig Európában az irreguláris bevándorlásra egyfajta humanitárius szemüvegen keresztül nézünk. Ezzel a nagyon jóindulatú, megelőlegezett bizalommal biztosítunk számukra mindennemű ellátást, amiért az EU nagyon vonzó célpont.” – Mondta Veres Kristóf György.
„Vigyáznunk kell azonban, hogy ez a hozzáállás ne váljon önbecsapássá, hiszen ez a humanitárius magatartás hatalmas terhet is jelent. Aki pedig egyszer belép az EU-ban, jó eséllyel itt is marad, függetlenül attól, hogy jogosan tartózkodik-e itt. Személyes okmányok hiányában lehetetlen őket visszaküldeni a fogadó országokba. ez pedig könnyen indíthat láncmigrációs folyamatot” – fűzte hozzá Marsai Viktor.
A biztonságpolitikai szakértő elmondta, a no-go zónák sajátossága, hogy túlsúlyban vannak benne az Európán kívülről érkezők, akik között gyakori a munkanélküliség, magas a bűnözési ráta és az iskola elhagyás aránya. E mellett pedig igen különböző kulturális értékrendek alapján szerveződik a mikrotársadalmuk.
Bosits Berill, pécsi MCC-s diákunk kérdésére a szakértők elmondták, problémát jelent, hogy az EU nem elég következetes a bevándorlókkal szemben.
„Ha nem fogalmazzuk meg egyértelműen az elvárásainkat fogadó országként, akkor nem is várhatuk el a hatékony integrációt. E folyamat legfőbb fokmérője a közös nyelvhasználat kellene, hogy legyen, ám amíg ez opcionális, sokan az egyszerűbb utat választják, és inkább az ismert környezetben maradnak, fenntartva ezzel a „klán” rendszert.” – fejtette ki Marsai Viktor.
„Miközben az európai országok elbúcsúznak saját identitásuktól, az elmúlt tíz évben több millió bevándorló érkezett az EU-ba. Ezzel valamit kezdenünk kell.” – foglalta össze Veres Kristóf György.
