"A mozgás évtizede" - a tömeges migráció veszélyei és kihívásai Európában

A 2023. szeptember 28-án tartott konferencián Keresztes Gáspár, a Felczak Intézet munkatársa a résztvevőket Maciej Szymanowski igazgató levelével köszöntötte, melly rávilágított a migrációs diskurzus, a jogállamiság, a nemzeti érdekek és Európa jövője közötti kapcsolatra.

„A migráció ára és hatása az európai politikára és társadalmakra” című panelbeszélgetésen Nicolas Monti, a párizsi Observatoire de l'immigration et de la démographie társalapítója betekintést nyújtott a franciaországi migrációs vitába és annak a francia és az uniós migrációs politikára gyakorolt hatásaiba. Megjegyezte, hogy a közelmúltbeli franciaországi zavargások útján ráirányították a figyelmet a migrációs és integrációs kérdésekre. Ralph Schoellhammer, a bécsi Webster Egyetem politikatudománnyal foglalkozó adjunktusa a nyugat-európai országokon belüli asszimiláció kihívásával foglalkozott, illetve, hogy képes-e az állam a bevándorlókat a hatékony asszimilációra és a beilleszkedésre. Tomasz Grzegorz Grosse, a Varsói Egyetem politológia, európai tanulmányok és politikatudományok professzora hangsúlyozta, hogy a migráció kérdése túlmutat a pénzügyi megfontolásokon, mivel a bevándorlók és az „őshonos európaiak” közötti értékrendbeli különbségek jelentős kihívást jelentenek a sikeres asszimiláció szempontjából. Megemlítette azt is, hogy a lengyelek többsége elutasította az áttelepítési mechanizmust, mivel azt a problémák áthelyezésének tartják. Piotr Kowalczuk, a Lengyel Rádió és a Rzeczpospolita napilap régóta Rómában dolgozó tudósítója Olaszországból szerzett tapasztalatokat, ahol a menedékkérelmek jelentős részét elutasítják, de az elutasítottak közül sokan az országban maradnak.

A bevándorlók sikeres asszimilációjáról és integrációjáról folytatott vita során példaként az Egyesült Királyságban boldoguló irániak, valamint a dél-amerikaiak és ázsiaiak különböző európai kontextusokban való boldogulását említették. Az ukrán menekültek sikerrel jártak Lengyelországban, míg az olaszok jól beilleszkedtek Franciaországban. Kiemelték, hogy az ukránok lengyelországi integrációjának figyelemre méltó az eredménye, ugyanis mintegy 2 millió ember zökkenőmentesen vált a lengyel társadalom és a munkaerőpiac részévé. Az európai bevándorláspárti narratívával összefüggésben megjegyezték, hogy a nemzeti érdekek háttérbe szorultak a viták előteréből. A közösségi médiában ma már olyan hangok szólalnak meg, amelyek megkérdőjelezik ezt a narratívát, miközben a társadalom jelentős része szigorúbb migrációs politikát követel, bár ezek a nézőpontok gyakran csak korlátozott médiavisszhangot kapnak. Kritizálták a liberális médiát, amiért az a nyitott ajtók politikáját támogatja, és az ellenvéleményt hangoztatókat fasisztának, rasszistának vagy idegengyűlölőnek bélyegzi. Hangsúlyozták, hogy a menekülteknek ideális esetben el kellene hagyniuk azt az országot, amelynek hatóságai elutasították a menedékkérelmüket, a gyakorlatban azonban ez gyakran nem történik meg.

A következő, „A migrációs válság jelenlegi kihívásai a határellenőrzéstől a migrációs menekültügyi paktumig” című panelbeszélgetésen szakértők fejtették ki véleményüket az európai migrációval kapcsolatos sürgető kérdésekről. Witold Repetowicz, a varsói Háborús Tanulmányok Egyetemének adjunktusa hangsúlyozta, hogy sürgősen megoldást kell találni a migrációs válságra, és megjegyezte, hogy számos európai országban változott a hivatalos narratíva és a bevándorlási politika. Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója ismertette a határátlépésekre vonatkozó statisztikákat, amelyekből kiderült, hogy az utóbbi időszakban növekedés tapasztalható; 2022-ben több mint 330 000 határátlépést regisztráltak. A regionális instabilitást, az éghajlatváltozást és a közösségi média hatását jelölte meg a migráció katalizátoraként. Mikolicz Gyula rendőr alezredes, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság Menekültügyi Igazgatóságának helyettes vezetője a magyarországi menedékjogi kérelmek összetettségéről beszélt. Különbséget tett a hagyományos menedékkérelmek és az EU által aktivált ideiglenes védelem között, amelynek keretében Magyarország tranzitországként szolgál. Ezek a meglátások mind rávilágítottak azokra a sokrétű kihívásokra, amelyekkel az európai nemzeteknek a migrációs válság kezelése során szembe kell nézniük.

A határon megjelenő szélsőségesekről szólva Marsai Viktor kiemelte, hogy az alapos ellenőrzést megnehezítő nagyszámú ember biztonsági kihívást jelent. Megjegyezte, hogy a közelmúltbeli európai terrortámadások elmaradása nem kizárólag a szándék hiányának, hanem az EU-ban a fegyverekhez való hozzáférés szigorú szabályainak is köszönhető. Mikolicz Gyula az európai nemzetbiztonsági szervek közötti pozitív együttműködést hangsúlyozta, elismerve a közös erőfeszítéseket. Witold Repetowicz hozzátette, hogy Tunézia fegyverként használja a migránsokat, hangsúlyozva a migráció összetett geopolitikai dimenzióit, ugyanakkor szkeptikusan nyilatkozott a legutóbbi paktum megvalósíthatóságáról, mivel az irreális tartalmú lehet.

A konferencián folytatott megbeszélések rávilágítottak a migráció kihívásaira, a szélsőségesekkel kapcsolatos biztonsági aggályokra és az új migrációs paktumon keresztül történő, egységes megközelítés kialakítására, annak nehézségeire. A szakértők mind hangsúlyozták a hatékony megoldások fontosságát és a nemzetközi együttműködés szükségességét az európai migrációs válság kezelésében.