Szemmel látható klímaváltozás

A kerekasztal-beszélgetés során Horváth Eszter a klímaváltozás hatásaira felhívta fel a figyelmet: elmondta, hogy a tápláléklánc alapját jelentő alga – a vastag hótakaró miatti kevés fénynek és a Jeges-tenger megváltozott áramlásának köszönhetően – a MOSAiC expedíció során már csak egy helyen volt fellelhető az Északi-sarkvidéken. A fotográfus szólt arról is, hogy a globális felmelegedés epicentruma Spitzbergák, ahol az éves átlaghőmérséklet hétszeres sebességgel nő, mint bárhol máshol a világon. A permafroszt (olyan talaj, amely legalább két éven keresztül fagyott állapotban van) folyamatosan olvad, és a benne lévő nagy mennyiségű metán pedig a légkörbe jutva tovább gyorsíthatja a felmelegedést. Horváth Eszter kiemelte a klímaváltozás rövid távon pozitív, de hosszú távon negatív hatásait is. Elmondta, hogy 19 jegesmedve populáció él a világon, ezek közül vannak, amelyek csökkenek és vannak, amelyek növekednek. Utóbbira jellemző, hogy alkalmazkodtak az új feltételekhez, más halászati, vadászati technikákat fejlesztettek ki (madarakat, tojásokat esznek), viszont ezáltal veszélyeztetett madárfajok kihalását „segíthetik” elő. A jövőre vonatkozó céljait tekintve a fotográfus közölte: decemberben ismét visszatér a Spicbergákra, ahol női kutatók munkáját fogja lencsevégre kapni.
2035-re biztosan nem fog jégmentessé válni az Északi-sark, viszont, amennyiben megmarad a mostani, gyorsuló melegedési tendencia, 2040–50-től 10 évente 1, 2070-től pedig 10 évente 8 olyan nyár lesz, amikor jégmentessé válhat a Jeges-tenger – hangsúlyozta Kovács Erik, a Klímapolitikai Intézet vezető kutatója. A szakértő érdekességképpen elmondta, a globális felmelegedés hatására évente 270 millió tonna jégvesztesége van a Föld északi féltekének. Kovács Erik szólt arról is, hogy a Jeges-tengerben kb. 4 ezer millió tonna ásványkincs rejtőzik, éppen ezért Dánia, Oroszország, Kanada és az USA között folyamatos viták zajlanak, hogy kié is legyen a térség feletti uralom. A szakértő felhívta a figyelmet a klímacélok betartásának, illetve a mitigációnak (a klímaváltozást okozó üvegházhatású gázok légkörbe kerülésének visszafogása) a fontosságára, valamint elmondta, egyénileg is sokat tehetünk a klímaváltozás késleltetésért. Kiemelte: a Meteorológiai Világszervezet elemzése szerint (az elmúlt 100 évre visszamenőleg modellezve) a mostani éghajlatváltozást 97%-ban emberi tevékenység okozta.
2023 szeptemberében az északi félteke minden kontinensén rekordot döntő meleget mértek, valamint a tengervíz hőmérséklete is nagyon magas volt az észak-atlanti térségben – mondta Szentes Olivér meteorológus, az OMSZ klímakutatója, majd hozzátette: a klímaváltozás a legnagyobb mértékű melegedést az Északi-sarkon, a legkisebbet pedig az Antarktiszon eredményezi. A szakértő a jövőre nézve elmondta, a tavaszi időszakban intenzívebb csapadékvesztésre, a téli időszakban pedig a nagyon mértékű csapadéknövekedésre lehet számítani – foglalta össze.

Az INTO THE ICE – A MOSAiC Expedíció képekben fotókiállítás a Klímapolitikai Intézet, az Alfred Wegener Intézet, valamint a stuttgarti Liszt Intézet jóvoltából érkezett Magyarországra, amely több évnyi sarkvidéki, kutatói expedíciói képeit mutatja be. A MOSAiC (Multidisciplinary Drifting Observatory for the Study of Arctic Climate) expedíció nemzetközi csapata, amely 20 ország több mint 80 intézményének kutatóiból állt, példátlan részletességgel rögzítette a sarkvidéken folytatott méréseket. Kutatásuk középpontjában a légkör, a tengeri jég és hótakaró, az óceán, az ökoszisztéma és a biogeokémiai folyamatok állnak a rendkívül gyorsan változó sarkvidéken. A kiállítás előzetes egyeztetést követően, tárlatvezetés keretében november 11-ig lesz megtekinthető az MCC Tas vezér utcai központjában. Kitta Gergely intézetekért felelős igazgató hangsúlyozta, a Klímapolitikai Intézet célja, hogy a mintegy 7000 MCC-s hallgató mellett, minél több általános és középiskolás diák is megismerhesse a MOSAiC expedíció kutatóinak munkáját Horváth Eszter alkotásain keresztül.