Olvasási idő: 5 perc

Az Európai Unió a tagországokat, így Magyarországot is arra kötelezi, hogy 2023. december 31-től indítsa be a háztartási biohulladék szelektív gyűjtését, illetve vezesse be a kötelező visszaváltási díjas termékek visszaváltási rendszerét. Milyen eredmények várhatóak ezektől az intézkedésektől, és milyen terheket ró mindez a cégekre és a lakosságra? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekről beszélgettünk vendégeinkkel, Ladányi Rolanddal, a Miskolci Regionális Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. (MiReHu Kft.) ügyvezetőjével és Zay Balázzsal, az MCC Klímapolitikai Intézet vezető kutatójával. A szakértőket Konc Gergő, EP-s diákunk kérdezte.

Bolygónk jövője szempontjából nem mindegy, mi történik a háztartásokban, intézményekben és az iparban felhalmozott szeméttel, ezért is kell foglalkoznunk a hulladékszabályozás aktuális kérdéseivel. Vendégeinkkel, Zay Balázzsal és Ladányi Rolanddal megvizsgáltuk, milyen eredményt tudtunk elérni az eddigi hulladékszabályozási intézkedésekkel, és milyen EU-s elvárásoknak kell megfelelnünk ma.

Magyarországon tavaly 1.7 milliárd PET-palackot, 1,2 milliárd aludobozt és 294 millió üvegpalackot használtunk el. Mindennek azonban kevesebb mint egyharmadát hasznosítottuk csak – tudtuk meg a Klímapolitikai Intézet munkatársától. Ladányi Roland hozzátette, elsősorban nem a cégekkel van baj, mert ott van egy ösztönzőrendszer, inkább lakossági fronton van probléma, mert sajnos ezen a téren még mindig trehányabbak az emberek.

Az Unió által megfogalmazott, 2030-ig teljesítendő elvárások egyike, hogy a kijelölt határidőig az uniós piacon minden műanyag csomagolásnak újrahasznosíthatónak kell lennie, a műanyag csomagolóanyagnak tartalmazni kell újrahasznosítható részeket, és csökkenteni kell az egyszer használatos műanyagok fogyasztását is. Ezzel kapcsolatban a MiReHu ügyvezetője elmondta, ma az egyik legnagyobb probléma, hogy rengeteg csomagolóanyag vész el, ami elkülöníthető lenne, de a hasznosítóipari háttér, azaz a csomagolástechnika többféle anyagot társít össze, és ez nehezíti a feldolgozást.

2024. január 1-jével életbe lépett a kötelező betétdíjas termékek visszaváltási rendszere is, ami azt jelenti, hogy minden egyes műanyag palackért 50 forintot kap vissza a vásárló amikor bedobja azt egy automatába. Így már nem szelektív hulladékgyűjtőbe kell dobni a palackokat – a régi „tapossa laposra” rendszer tehát már a múlté –, hanem sértetlen állapotban kell azt visszaadni. Ezekből az automatákból jelenleg 2000 üzemel körülbelül az országban, de az a cél, hogy ez a szám még az idén megduplázódjon.

A szakemberek szerint a leginkább környezetbarát csomagolási mód azonban a „többutas üveg”. A betétdíjas rendszer itt is ösztönző lehet, mert így a vásárló könnyebben visszaviszi a palackokat. Itt viszont a termék aránya a palackhoz képest meghatározó lehet, mert ahol – mint például a boroknál – a termék ára a palackhoz képest magas, ott kérdéses, hogy ez mennyire lesz motiváló a visszavitelhez.

Szó esett a zöld hulladékról is, amelyről vendégeink elmondták, környezeti szempontból az a legelőnyösebb, ha otthon valósítjuk meg a komposztálását, vagy ha közösségi komposztálással oldjuk meg ezek hasznosítását. Zay Balázs példaként hozta fel az MCC budapesti épülete előtt kialakított komposztálót, ahová a környékbeliek lerakhatják a zöld hulladékot, amit utána trágyázásra használnak a Feneketlen tó körül.

A biológiailag lebomló hulladékról – ilyen a konyhai maradék is – Ladányi Rolandtól megtudtuk: 2022 szeptemberétől „pilot projekt” keretében elindult a gyűjtése. Ez szintén egy uniós kötelezettség, a célja pedig, hogy csökkentsük a hulladéklerakók üvegházhatású gáz kibocsátását. Budapest mellett 13 városban – köztük Miskolcon is – egyes társasházi övezetekben biztosít a gyűjtéshez a Mohu (a MOL hulladékgazdálkodási vállalata) edényeket,

amiket a lakásokban szagmentesen tudunk tárolni. Az így összegyűjtött hulladékot biogázüzemekbe szállítják, ahol biogázt állítanak elő belőle, a megmaradó anyagot pedig termőföldek termőképességének javítására használják.

Hogy bolygónk valóban élhető legyen, és majd a jövő nemzedékeinek is otthont biztosítson, a ma gyermekeit kell megtanítanunk arra, hogyan kell jól bánni vele. Ezért tartjuk fontosnak az MCC-ben, hogy minél gyakrabban beszéljünk a témáról, és ez a hitvallása a MiReHu-nak is. A cégnél egy egymásra épülő, moduláris rendszerben működő, élményalapú programot dolgoztak ki, és tudatos brandépítés folyik annak érdekében, hogy helyi és országos szinten is legyen egy márka, amihez a hulladékgazdálkodás, a fenntarthatóság, a szemléletformálás, a környezettudatosság társul. „MakuLand”-en – a borsodi makuka (napraforgómag) szóból ered – még „makutruck”-ot, azaz elektormos kukásautót is vezethetnek a gyerekek, akik játékos formában ismerkedhetnek a hulladékgyűjtés és -kezelés izgalmas világával.