„Nagyot változott a világ, tényleg az űrkorszakban élünk.” Modern idők – régi és új női szerepek

Sok probléma megoldódott a technika fejlődésével, sok mindenben megkönnyítik a technikai berendezések az életünket – gondoljunk csak arra, mennyi időt és energiát spórolnak meg nekünk a mosó- vagy mosogatógépek –, de azzal, hogy ilyen felgyorsult világban élünk, új kihívásokkal is kell szembesülnünk. A változások persze nem csak a nőket, a férfiakat is érintik. Pár száz évvel ezelőtt, amikor a technológia nem volt ennyire fejlett, az élet maga is egy szakrális értéket képviselt. A mai instant világban, úgy tűnik, az élet kevesebbet ér, elveszítjük az értékét a dolgoknak – mert hiszen  minden egyes emberi élet érték –, és azt látjuk, hogy ma a gyerekszülés, a gyereknevelés nem kap olyan megbecsülést, mint korábban – fogalmazott a miniszteri biztos, aki amellett, hogy tudós és közszereplő, négy gyermek édesanyja is.

Persze, azt is vegyük figyelembe – tette hozzá –, hogy mennyit ér ma egy gyerek élete, és mennyit ért korábban, amikor a gyerekek szolgasorban éltek, eladták őket cselédnek dolgozni. Szerencsére Magyarországon ma már ezzel nem kell számolni – vannak országok sajnos, ahol még ma is küzdeni kell a gyerekmunka ellen –, de erősíteni kell a nőkben azt a tudatot, hogy anyának lenni a legnagyszerűbb dolog, ő maga is a négy gyermekére a legbüszkébb. Segíteni kell a nőket abban – mondta a miniszteri biztos – , hogy merjenek gyereket vállalni, hogy ne kerüljenek hátrányba – anyagi szinten sem –  azért, mert gyermeket szülnek, hiszen közgazdasági szempontból „emberi erőforrást teremtenek”. A nőket meg kell próbálni bent tartani a karrier-pályán, hiszen ha megnézzük, az egyetemi oktatásban még  többségben vannak a nők, de ez a szám egyre csökken, ahogy haladunk a doktori fokozat felé, az akadémikusok szintjén pedig még inkább érzékelhető ez a csökkenés. Valahol elvesznek ezek a karrierek, hiszen nem azért nem jut ma egy nő magasabb pozícióba, mert nincs lehetősége – mert Magyarország ezen a téren sokat fejlődött – hanem azért, mert amikor családot alapít, gyereket vállal, nem tud olyan gyorsan előre haladni mint a férfiak, és sokan lemondanak a karrierépítésről, nem merik az anyaságot és a karriert együtt választani.

A média, a reklámok felelőssége is nagy ezen a téren – hangsúlyozta Ferencz Orsolya –,  hiszen, ha folyton azt halljuk, hogy milyen nehéz szülőnek lenni, mert nem alhatsz eleget, nem bulizhatsz, amikor akarsz, sok mindenről le kell mondanod, és nem arról beszélünk, hogy milyen kardinális érték a gyerek, akkor nem segítjük a nőket abban, hogy merjenek gyereket vállalni. Persze – tette hozzá – azt is tiszteletben kell tartani, ha valaki nem akar anya lenni.

A miniszteri biztos arról is beszélt, hogy a gyermek születésekor másik két ember is születik, egy anya és egy apa. A gyerekneveléskor olyan skilleket fejlesztünk, amiket itt tanulunk meg, pl. szervezésben, menedzselésben, döntéshozatalban, mert a gyerek felelősséget jelent, méghozzá egy egész életre szólót. Amikor gyerekünk lesz, dimenziót váltunk, a magunkon, a saját világunkon túlmutató dimenzióba lépünk, hiszen a jövőre gondolunk, úgy cselekszünk, hogy tudjuk, a jövő generációjáért is tesszük, amit teszünk.

Ferencz Orsolya szerint az is nagy probléma, hogy a mai felgyorsul világ azt várja el tőlünk, hogy legyünk tájékozottak, naprakészek, igazodjunk el a hírdömpingben, de nem kapunk elég időt arra, hogy elmélyüljünk valamiben. A lélek nem tudja követni ezt a gyors világot, hiszen a léleknek van egyfajta belső „emésztési ideje”, a tudatunk még meg tudja keresni a sok információt, de érzelmileg nem marad elég időnk arra, hogy ezt megértsük. A házasságba is nagyon sok érzelmet kell belefektetni, az embernek felelősen kell döntést hoznia, hiszen  több évtizedre választ párt – mert azért a társadalmi norma ma is a monogámia – és ehhez idő kell, ehhez mélységre van szükség.

Arra a kérdésre, hogy a gyermekei hogyan élik meg azt, hogy az édesanyjuk közszereplő, a miniszteri biztos azt felelte, hogy ők mindig érdeklődéssel figyelték az ő tevékenységét, ez őket is aktívvá tette, mert azt látták, hogy ha változtatni akarunk valamin, felelősséget kell vállalni, ki kell bújni a csigaházból, és tenni kell ahhoz hogy a változás létrejöjjön. De a gyerek egyébként sem a tulajdonunk. Megérkezik a családba mint vendég, neveljük, majd elengedjük. Hogy ne váljunk mérgező szülővé vagy mártírrá, fontos, hogy megmaradjon a saját életünk, fontos, hogy lássák, hogy a családi életet össze lehet egyeztetni  más dolgokkal. Meghatározó a családi minta is, amit otthonról hozunk, és amit mi átadunk a gyerekeinknek, mert ha a gyerek azt látja, hogy ha egy régi dolog már nem kell, meguntuk, van helyette újabb, amire lecserélhetjük, mikor a kedvünk tartja, akkor  párkapcsolatokkal is így lesz. Olyan belső tartást, olyan normát és stabil értékrendet kell átadnom a gyermekemnek – mondta –, hogy el tudjon navigálni a viharos tengeren is. De ennek a normának az átadása a szülő feladata, nem az óvodáé vagy az iskoláé – tette hozzá.m

Ferencz Orsolya legfontosabb útravalóként azt tanácsolta a fiataloknak, hogy bízzanak magukban, abban, hogy tehetségesek, és hogy a gyerekvállalásnál ne mérlegeljenek, hogy mi az optimális időpont, mert olyan nincs. A gyerek mindig nagy ajándék.

És ha már az űrkutatásért felelős miniszteri biztos volt a vendégünk, a rendezvény végén természetesen szó esett a Mars-kolóniáról és a magyar űrhajós programról is.