Olvasási idő: 5 perc
2023. október 7-én a Hamász palesztin terrorszervezet megtámadta Izraelt, kitört az újabb háború a Gázai övezetben. Azóta több tízezren vesztették életüket és sebesültek meg a harcokban. Az arabok és Izrael közti konfliktus a palesztinai zsidó és arab lakosság közti összecsapások formájában a 20. század eleje óta folyik változó intenzitással hadi, politikai és gazdasági síkon. Hogy lesz-e valaha teljes béke Izrael és Palesztina között, nem tudjuk, de Sayfo Omar, az MCC Migrációkutató Intézet vezető kutatójának előadása sokat segített abban, hogy jobban megértsük a konfliktus okait és történelmi előzményeit.
Ismét teltház fogadta Miskolcon Sayfo Omart, aki az izraeli-palesztin konfliktusról beszélt a közönségnek. A vezető kutató egészen az arab-zsidó szembenállás gyökeréig nyúlt vissza előadásában. Mint mondta, alapvetően a muszlimok és a zsidók nagyon sokáig békében éltek egymás mellett, az erős törzsek Arábiában sokszor befogadtak gyengébb népeket, és Mohamed is védett státuszt ajánlott keresztény és zsidó nemzeteknek. A későbbiekben sem volt rossz a viszony a zsidók és az arabok között: Andalúziában és az Oszmán Birodalom idején is a békés együttélés volt jellemző. Bár voltak kisebb konfliktusok, sokáig a közös párbeszéd határozta meg a két nép viszonyát. Ennek a viszonylag békés együttélésnek a megromlása igazából a 20. századra tehető, a II. Világháború utáni időszakra.
A zsidó származású osztrák-magyar író, politikus Herzl Tivadar volt a zsidó állam megálmodója a 19. század végén, az egykori ősi haza, Palesztina területén, mert úgy vélte, a zsidó nép akkor lehet boldog, ha önálló területen telepedik le.
Már az Oszmán Birodalom idején éltek zsidók a mai Izrael területén, ekkor indult meg a zsidók beáramlása az arab területekre, majd három évtized alatt 20 %-kal nőtt a számuk ebben a térségben. A két nép közötti gazdasági és kulturális különbségek vezettek a konfliktusokhoz, majd a harcokhoz. A nagyobb arab családok támadásokat indítottak a zsidók ellen, amire válaszul zsidó csoportok alakultak, és az összetűzések állandósultak.
A II. Világháború és a holokauszt után megvalósult Herzl Tivadar önálló zsidó állammal kapcsolatos álma, és 1948-ban létrejött Izrael, ahol az ENSZ – az akkor még kevés autoritással rendelkező friss szervezet – egy fele-fele alapon történő megoldást javasolt, amit az arabok azonban elutasítottak. A zsidó állam megalakulás után nem sokkal már lezajlott az első arab-izraeli háború, ahol az arab seregek alulmaradtak a jól felszerelt zsidó hadsereggel szemben. Az arab-izraeli kérdés a hidegháborúnak köszönhetően kapott igazából világpolitikai hangsúlyt, mivel az Amerikai Egyesült Államok feltétlen támogatását élvező Izrael ellenében a Szovjetunió – bár kezdetben támogatta a független Izrael létrehozását, és elismerte az új államot – az arab államokat nyerte meg magának.
A történelmi visszatekintés után a szakember arra a kérdésre is megadta a választ, miért nem tud békét kötni egymással Palesztina és Izrael. Véleménye szerint az egyik ok, hogy Jeruzsálemre, az óvárosra mindenki szent városként – a palesztin nép a jövőbeni Palesztina fővárosaként is – tekint. De akadályozza a békét a palesztin menekültek kérdése is, akikből a jellemzően gazdasági válsággal küzdő szomszédos országok nem tudnak többet befogadni.
Bár azok az arab országok, akik korábban már békét kötöttek Izraellel, szeretnék, ha lezárulna a háború a palesztinokkal, de sok kérdés még megválaszolatlan, többek között, hogy ki vezetné a háború után a Hamasztól megtisztított Gázai övezetet.
A konfliktus nem csak helyben érezhető, van egy másik színtere is: a nyugati világ, ahol különböző csoportok feszülnek egymásnak, és mindenki a már meglévő keretrendszerbe szeretné beilleszteni a most zajló történéseket is. A palesztinok mellett leginkább nyugati baloldali erők állnak ki, míg Izraelt többen támogatják, mert a nyugati világ közel-keleti védőbástyájának tekintik. A közvélemény teljesen ketté szakadt és alternatív valóságok
alakultak ki a konfliktusok megítélésében, amelyek jól képezik azt a megosztottságot, ami a nyugati társadalmakon belül van.
Bár a rendezvény végén feltett kérdésre, hogy lehet-e valaha teljes béke az izraeliek és a palesztinok között, a közönség pesszimista választ adott, az biztos, hogy Sayfo Omar előadása sokat segített a konfliktus megértésében.
