Olvasási idő: 3 perc
A társadalmi marginalizálódás, az elmagányosodás és az elöregedő társadalom egyre nagyobb problémát jelent Japánban. Ezek megoldására is eszközt jelenthet a technika, a robotok és a mesterséges intelligencia – mondta el interaktív előadásában Dr. Stephen R. Nagy a miskolci MCC-ben. A tokiói Nemzetközi Keresztény Egyetem oktatója a japán társadalom és a technológia kapcsolatát világította meg egy egészen új szemszögből.
Japán a Föld legtöbb ipari robotot gyártó országa, világelső az autó- és hajógyártásban, szuperexpressz vonatai szintén világhírűek. A mikroelektronika, a műszeripar, a biotechnológia, az elektronikai ipar területén is csúcstechnológiát alkalmaznak. Ugyanakkor Japán volt az első ország, ahol az atombombát háborús célokra, emberek elpusztítására használták. Ma azonban a japánoknak már mást jelent az atom és a technológiai fejlesztések: a békét, a fejlődést, és a társadalmi problémák egyik megoldási eszközét.
Japán egyik megoldásra váró társadalmi problémája az elöregedő társadalom, és az egyre jobban fogyó népesség, illetve a társadalmi marginalizálódás. Egymáshoz nagyon közel, mégis egymástól eltávolodva élnek a japán emberek – tudtuk meg a tokiói professzortól –, különösen az olyan nagy városokban, mint Tokió vagy Oszaka. A társadalmi kapcsolódás meglehetősen alacsony, inkább csak kis közösségekben van jelen. Ezt csak tovább nehezíti, hogy Japánban nagyon meghatározó egy ember életében a társadalmi hovatartozás. Már a bemutatkozáskor kiderül, ki hol helyezkedik el a hierarchiában, és ez határozza meg a további beszélgetést is. Az uchi és a soto – azaz, hogy milyen külső és belső körhöz tartozol –, alapvető fogalmak a japán társadalomban, és változtatni ezeken a kapcsolati körökön szinte lehetetlen.
Mindannyian fontos részei akarunk lenni azonban a társadalomnak, és tartozni akarunk valamilyen közösséghez – mondta a professzor. A magas társadalmi elvárások, és az ezekhez való állandó alkalmazkodás viszont nagyon sok stresszel jár. Ennek következtében alakult ki és vált egyre erőteljesebbé Japánban az eszképizmus jelensége, azaz amikor az emberek megpróbálnak elmenekülni a valóságból, és olyan tevékenységet végeznek, ami elfeledteti velük a problémáikat. Az ivópartik, a karaoke-estek, a játékok, sőt, ma már a mesterséges intelligencia is egy ilyen lehetőséget jelent, főleg a fiatalok számára.
A japán társadalom és a technológia kapcsolatát is ebből a nézőpontból világította meg előadása során tokiói vendégünk. Japánban ma már a technológiát az emberi kapcsolatok helyettesítésére, illetve a társadalmi problémák megoldására is használják. A robotok és a mesterséges intelligencia tölti ki a megüresedett a teret, és pótolja az emberi kapcsolatokat. Egyre többfelé számítógépes világokat építettek ki, ahol nem emberekkel, hanem mesterséges intelligenciával lépünk kapcsolatba.
Ez a hihetetlen mértékű technikai fejlődés és robotizálódás azonban számos jogi és morális kérdést is felvet, többek között, hogy mi a megfelelő egyensúly az ember és a technológia között, kell-e tovább mozdulni a technológia fejlesztése felé, vagy hogy van-e joguk a robotoknak.
