Olvasási idő: 3 perc
Nagyon bátor tett volt a szüleimtől, hogy a kommunizmusban a piarista gimnáziumba íratták a bátyámat és engem – mondta Nagypál Szabolcs, az MCC Jogi Iskolájának vezetője, teológus, aki a Hívőnek lenni egy kereszténység utáni korban című rendezvényünkön Botos Mátéval, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem docensével, az MCC Press kiadó vezetőjével beszélgetett a kereszténység jelenéről és jövőjéről.
A kereszténység nagy fajsúllyal bíró kulturális örökségünk. Életünk válsághelyzeteiben a mai napig is mindenki az egyházhoz fordul – folytatta a beszélgetést Botos Máté.
És hogy mit is jelent hívőnek lenni? Nagypál Szabolcs egyszerű választ adott. Hívőnek lenni nem más, mint értelmet és célt találni egy olyan világban, mely a rengeteg hatás és ösztönzés mellett tele van kísértéssel. Ebben a rendszerben kell megőriznünk és megélnünk a keresztény lelki értékeket. A mai kor embere egy hatalmas kínálatba születik bele, amelyben viszont nagyon nehéz eligazodni. Ilyenkor fontos lehet az útmutatás – mondta a teológus.
Botos Máté szerint a hit a hitelességet jelenti: ne okozzak csalódást Istennek, ne okozzak csalódást a környezetemnek. Érdekes ugyanakkor, hogy hívőnek lenni ma mást jelent, mint régen. Ma úgy tudunk hatást gyakorolni másokra, ha nem közvetlenül fogalmazzuk meg az üzenetünket, hanem becsomagoljuk, elrejtjük és rávezetjük az embereket. Nekik kell megtalálni a saját hitüket.
A kereszténység egy földalatti zsidó szektaként indult, jól áll neki a kisebbségi lét. Nem feltétlenül baj, ha egy adott helyen csökken a népszerűsége, hiszen ennél már jóval komolyabb üldözési hullámokat is átélt. Ekkor alázatot tanultak a keresztények, és akik kitartottak, tovább éltették az értékeket. Legyünk bizakodóak, és reménykedjünk, hogy a földrajzi súlypont áthelyeződése után újból virágozni fog a keresztény kultúra. Az már részletkérdés, hogy ez a virágzás Dél-Amerikából vagy Afrikából ered-e, ez a mi hitünket nem befolyásolja – fejtette ki Nagypál Szabolcs.
Minden civilizációban vannak kisebbségek, akik a tömeget mozgatják. A fontos az, hogy ez ne csak hatalmi alapon működjék, hanem egy alkotó kisebbség legyen – tette hozzá Botos Máté.
A világ átalakulóban van, de ez a keresztény tanítások időszerűségén mit sem változtat. A haladó nyugaton, például Franciaországban élő muszlimok sok esetben katolikus iskolákba íratják a gyerekeiket, mert ott még hisznek Istenben, és fontos a család – zárta gondolatait a Pázmány Péter Katolikus Egyetem docense.
