Olvasási idő: 2 perc
1992 óta október 10-e a Lelki Egészség Világnapja. A lelki, mentális egészségről napjainkban főként riasztó számadatok és gyakorta kétségbeesett figyelemfelhívások formájában beszélünk, legfőképpen, ha fiatalokról van szó. S habár lelki egészségről ma már korántsem olyan stigmatizáló beszélni, mint korábban, mégis számos előítélettel találkozhatunk napjainkban is.
A világnap azonban arra is jó, hogy egy kicsit változtassunk azon, ahogyan a lelki egészségről gondolkodunk. Például mennyiben helytállók azok a megközelítések, amelyek szerint van különbség a nők és a férfiak mentális egészségét befolyásoló tényezők között? Vajon más kihívásokkal kell szembenéznie egy kamaszlánynak, mint egy fiatal felnőtt nőnek? És mi a helyzet a női vezetők és anyák helyzetével? Többek között ezeket a kérdéseket jártuk körbe meghívott vendégeinkkel az Ifjúságkutató Intézet „Egy nap, ha felNŐ – Fiatal nők lelki egészségéről” című eseményén október 10-én az MCC Scrutonban. Hal Melinda klinikai szakpszichológussal, a Tanuláskutató Intézet vezető kutatójával, Hegyesi Zita kommunikációs- és mentálhigiénés szakemberrel, a Pure Program vezetőségi tagjával, Pető Dorina szociálpszichológussal, az MCC Mélylevegő Projektjének munkatársával és Sárkány Fannival, az MCC Női Közéleti Vezetőképző programvezetőjével Kiss-Kozma Georgina, az Ifjúságkutató Intézet kutatásvezetője beszélgetett.
A beszélgetés érintette többek között az elmagányosodás, a karrier és a család összeegyeztethetősége és a közösségi média által közvetített testképideálok témakörét. A beszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy a digitalizáció jelentette kapcsolódási lehetőségek dacára a személyes kontaktusok megléte továbbra is kulcsfontosságú a mentális egészség megőrzésében és ez a jövőben is így fog maradni.
