Olvasási idő: 3 perc
Egyetlen Európai Unióról szóló előadás sem lehet, hogy pusztán egyetlen kérdésre fókuszáljon, tekintve, hogy ott van a mindennapjainkban, különösen most, hogy választások lesznek idén és július 01-től Magyarország lesz az Európai Unió Tanácsának soros elnöke, melyet egészen év végéig gyakorol.
Rodrigo Ballester, az MCC Nemzetközi Iskolája, Európai Tanulmányok Műhelyének vezetőjét kérdeztük legutóbbi szakmai előadásunkon a jelenleg aktuális kérdésekről, úgymint az EU soros elnökségének kihívásairól, az EU intézményeiről, az Ukrajnának megszavazott támogatásról és a lehetséges bővítésről.
Magyarország ez év július elsején veszi át az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét, melyre 13 évente kerül sor és időzítés szempontjából mindenképp különleges lesz, hiszen az elnökségi idő alatt alakul meg az új parlament, választják meg az Európai Bizottság és Európai Tanács elnökét és a Központi Bank elnökét is. Emiatt azonban az elnökség alatt nem lesz lehetőség igazán jogalkotásra, hiszen az uniós intézmények felállása év végére várható. Alapvetően magyar miniszterek fognak elnökölni, a technikai megbeszéléseket magyar vezetők fogják tartani és persze lesz egyfajta általános behatásunk, bizonyos témákat meg tudunk határozni. Kiemelt prioritás lesz a demográfiai kihívások kezelése, az illegális migráció megállítása vagy a védelmi politika erősítése is.
Ugyanakkor az is fontos kérdés, hogy az EU folytassa-e a bővülést, vagy inkább a jelenlegi tagállamok közötti szorosabb együttműködésre összpontosítson?
Ukrajna esetében egyértelmű, hogy az EU felé történő nyitás és csatlakozás milyen komplex kérdéseket vet fel mind politikai, mind gazdasági szempontból. Azt is látni kell, hogy más tagjelölt országok, mint például Észak-Macedónia, Albánia, vagy Szerbia is hosszú ideje várnak a csatlakozásra, és ennek pozitív kimenetele bizonytalan.
„Nagyon nehéz az EU-t 27 országgal menedzselni, ha ehhez további 8-at hozzáadunk, hogyan fogjuk ezt kormányozni, egy 35 tagú Európai Uniót? Ha 35 tagállam lenne, akkor könnyebb megállapodásra jutni, ha kevesebb téma van az asztalon, tehát vissza kell adni bizonyos kompetenciákat a tagállamoknak.” – tette fel a kérdést Rodrigo Ballester.
Az Európai Unió előtt álló kihívások és döntések nagy hatással lehetnek a kontinens jövőjére, és a geopolitikai tényezők, az amerikai politikai helyzet és az EU belső dinamikái mind meghatározó szerepet játszanak ebben a folyamatban.
