Olvasási idő: 3 perc

Óriási sikerrel mutattuk be Szederkényi Olga dokumentumfilmjét, a Böll közlegény megmentését Pécsen!

Az MCC pécsi képzési központja, Dr. Szendi Zoltán germanista professzorral együttműködve, a PTE-BTK Germanisztikai Intézetével közösen szervezve és a Pécsi Polgári Szalon Egyesület segítségével valósította meg az eseményt, amelyre több mint 100 résztvevő volt kíváncsi. A filmvetítést követő beszélgetésen a rendező mellett, Prof. Dr. Bernáth Árpád Böll kutató is részt vett.

A résztvevők szerint a háború, az öldöklés elítélése, a borzalmak bemutatása sajnos ma is aktuális. Az emlékeztetés, a múlt feldolgozása segíthet a jelen történései közepette is. Heinrich Böll leveleiben végig bírálja a háborút és annak kirobbantóit, fenntartóit. Leírja: "Mindegy, hogy ki nyeri a háborút, csak legyen vége!" A beszélgetésen Szederkényi Olga hangsúlyozta, a második világégés után rengeteg német menekült saját nemzeti identitása elől. Ezzel a fajta önmegtagadással próbáltak védekezni a háború alatt elkövetett borzalmak okozta lelkiismeretfurdalástól. Ezzel szemben Heinrich Böll vállalta német származását a felelősséggel együtt. Szerinte minden németnek szembe kell nézni ezzel és a feladat az, hogy megváltoztassák a világot, főként a keresztény erkölcs terjesztésével. 

Szederkényi Olga izgalmas eszközkészletet használt a film készítésénél, ugyanis a főszereplőhöz nem köthető arc. Elmondta, „az uniformis az, ami a film cselekményén végigvonul. Így minden, a háború borzalmaiba belekényszerített katona szimbólumaként is tekinthetünk Böllre.”

Bernáth Árpád emlékeztetett, a Böll közlegény megmentése-ben rendkívüli háborúellenesség, ugyanakkor erős istenhit jelenik meg. Analitikus szemléletmód, mélységes humanizmus és végtelen szorgalom. Ezek köszönnek vissza Böll leveleiből, melyek a film alapjául szolgáltak. 

Heinrich Böll 1944-ben háborús sebesültként három hónapig Sepsiszentgyörgyön, Debrecenben és Szentesen lábadozott, és közben leveleket írt feleségének. A mintegy 1300 darab feladott boríték egy tizede Magyarországon íródott. Szederkényi Olga filmje azt vizsgálja, mit adott hozzá ez az időszak a későbbi Nobel-díjas író humanista világképéhez. Heinrich Böll 1972-ben a világháború utáni első német íróként kapta meg az irodalmi Nobel-díjat, a Csoportkép hölggyel (Gruppenbild mit Dame, 1971) című művéért.