Olvasási idő: 4 perc
„Az energia nem megújuló – hiába terjed a megújulós részarány –, és idővel el fog fogyni. Amint szűkülnek a források, egyre erősebb lesz az értük folytatott verseny, egyre több lesz a konfliktus - az energiaszuveneritás kulcstényező lesz a jövőre nézve. Minél nagyobb arányban leszünk képesek magunknak megtermelni az energiát, annál nagyobb arányban fogunk tudni kimaradni ezekből a konfliktusokból.” – mondta Dr. Toldi Ottó, az MCC Klímapolitikai Intézetének vezetőkutatója képzési központunk idei első szakmai előadásán.
Az energiahatékonyság, az agrárgazdálkodás, a lakossági szektor és a közlekedés területén történő változások mind kiemelkedő szerepet játszanak a klímaváltozás elleni küzdelemben. Az egyes szektorokon belül felmerülő kihívások és a jövőre vonatkozó kilátások szorosan összefüggenek egymással, és közös megoldásokra van szükség a fenntartható jövő eléréséhez.
A mezőgazdasági szektor a klímaváltozás kettős kihívásával néz szembe. Az egyik oldalon a termelés növelése és a mezőgazdasági termékek ellenállóképességének javítása áll, mely ugyan növeli a jövedelmezőséget és a termésbiztonságot, ugyanakkor növeli a CO2-kibocsátást. A kérdés, hogyan lehet egyensúlyt teremteni a klíma és a mezőgazdasági hatékonyság között. Az Európai Unió közös agrárpolitikájának átalakulása és a klímapolitikai szempontokat figyelembe vevő támogatási formák létrejötte lehet az egyik irány, amely megoldás lehet.
Magyarországon az energiahatékonyság növelése a lakossági szektorban lassabb ütemben zajlik, mint amennyire szükség lenne a klímaváltozás hatásainak csökkentése érdekében. Az energiahatékonyságot növelő felújításoknak jelentős része még mindig nem éri el a megfelelő műszaki színvonalat. A cél, hogy 2050-re a lakások 41%-a legyen energiahatékony, de ennek érdekében növelni kell a lakásfelújítások ütemét. A villamos energia használata az épületek fűtésében, melegvíz-szolgáltatásban és főzésben is fontos szerepet játszhat az energiahatékonyság növelésében.
A használt autók átlagéletkora és fogyasztása Magyarországon növekszik, ami növeli a környezeti terhelést. Az import minőségi korlátozására lesz szükség a kibocsátás csökkentése érdekében.
A B terv
A tervezett Észak-Déli Földgázfolyosó, a Transz-Balkáni Vezeték, a Vertikális Gázfolyosó (VC) olyan projektek, amelyek lehetővé teszik az ország számára, hogy csökkentse az importtól való függőségét. (Pl: az Észak-Déli Földgázfolyosó lehetővé teszi az Oroszországtól és Ukrajnától is független LNG alapú földgázkereskedelmet). Azonban az LNG-alapú gázellátás költségei és bizonytalanságai miatt az atomenergia is fontos szerepet játszhat a jövő energiamixében.
„Az ellátásbiztonságot és a klímavédelmet egyidejűleg csak atomenergiával lehet jelenleg megvalósítani.” - hangzott el az eseményen.
Az együttműködés, az innováció és a tudatos döntéshozatal elengedhetetlen ahhoz, hogy Magyarország sikeresen alkalmazkodjon a jövő energetikai kihívásaihoz.
