Olvasási idő: 3 perc
A Közel-Kelet országai nem egységesen reagáltak az orosz-ukrán háború kitörésére – többek között erről is szó volt a miskolci MCC-ben, ahol Betül Dogan-Akkas, a budapesti MCC-ben megrendezett két napos békefórum egyik előadója volt a vendégünk. A Katari Egyetem és a Durham Egyetem kutatójával a Közel-Kelet külpolitikájáról és a térség országainak a háborúhoz, illetve Oroszországhoz fűződő kapcsolatáról beszélgetett Persik Áron, a miskolci MCC Egyetemi Programjának diákja.
A kérdésre, hogyan reagáltak a közel-keleti országok az orosz-ukrán háború kitörésére, a szakember válasza az volt: arra számítottunk, hogy egységes választ kapunk a háborúval kapcsolatban, de nagyon eltérő reakciók jöttek. Ami közös ezeket az országokat illetően, az az USA-val szembeni ellenszenv, ami már természetesen jóval korábban kialakult ebben a térségben, illetve amiben szintén homogén választ adtak, az a humanitárius segítség nyújtása Ukrajnának.
A háború gazdasági hatásait elemezve a kutató elmondta, az orosz konfliktus után alapvető probléma lett az élelmiszerbiztonság. A térség élelmiszerellátásában mindig is fontos volt az orosz és ukrán gabona, ami most nehezebben jut el a Közel-Keletre. Ezek az országok sérülékenyek, mert nagyon függenek élelmiszer szempontjából más országoktól, köszönhetően többek között a rossz vízellátásnak. Jemen volt az első ország, ahol a legnagyobb problémát jelentette az élelmiszer, de természetesen a többi országot is érzékenyen érintette az élelmiszerellátásban történt fennakadás, így például, amikor a háború elkezdődött, Törökország azonnal folyosót nyitott a szállításoknak.
Törökországra részletesen is kitért vendégünk, és elmondta, Törökország furcsa helyzetben van, mert van, amikor közelebb állónak érzi magát Európához, máskor Ázsiához, néha pedig a Közel-Kelethez. Oroszország mindig is fontos gazdasági partnere volt Törökországnak, amely ennek ellenére fegyvereket küldött Ukrajnának, és mégis, Putyin volt az, aki elsők között gratulált megválasztásakor a török elnöknek, Erdogannak. Törökország igazából kényes egyensúlyt valósít meg Oroszországgal és Ukrajnával szemben, mert a békére és az emberek biztonságára próbál koncentrálni.
A beszélgetés során szó esett még többek között arról, hogyan vélekednek a közel-keleti országokban élő emberek a háborúról a közösségi oldalakon, mennyire foglalkozik a Nyugat Oroszország egyre növekvő közel-keleti befolyásával, illetve arról is beszélgettünk, mennyire vonja el a NATO figyelmét az orosz-ukrán háború a Közel-Keletről.
