Olvasási idő: 4 perc

„A sport mindazokat az erényeket és értékeket juttatja kifejezésre, amelyek felemelték a nyugati civilizációt: az elszántságot, a csapatmunkát, bajtársiasságot, az önfegyelmet, a fair play-t és a közösséghez tartozást” – hangzott el az MCC Budapest Lectures előadássorozat legutóbbi rendezvényén, amelynek keretében Jodi Balsam, a Brooklyn Law School professzora és Kecsmár Krisztián, az EU Bíróságának bírája vetették össze a sportjog európai és amerikai felfogását.

Az MCC Jogi Iskolájának diákjai a Nemzetközi Jogi Műhely által szervezett rendhagyó akadémia kurzus keretében tájékozódhattak a sportjog szerteágazó és időszerű kérdéseiről. Az akadémiai kurzus részeként a Budapest Lectures az amerikai és uniós jogi megközelítéseket és szabályozást hasonlította össze a sportjog terén. A kérdés tengerentúli aspektusait Jodi Balsam, a Brooklyn Law School professzora, az európai kihívsokat Kecsmár Krisztán, az Európai Unió Bíróságának tagja mutatta be, míg a beszélgetést Érdi Gabriella, a Nemzetközi Jogi Műhely tagja moderálta.

A beszélgetés elsőként az amerikai és európai általános szabályozási megközelítést hasonlította össze. Míg az amerikai model alulról felfelé építkezik, és a sport szervezésében a ligák és a magánjog, kereskedelmi jog szerepe meghatározó jelentőségű, addig az európai model jóval erősebben támaszkodik mind uniós, mind a nemzeti jogi szabályozásra, miközben az EU Bírósága is olyan döntéseket fogad el, amelyek alapvetően határozzák meg az iparág működését. A beszélgetés nemcsak a ligák szerepére, hanem a sport versenyjogi aspektusaira is kiért, amelynek kapcsán az előadók arra világítottak rá, hogy míg az amerikai felfogás kizárólag a gazdasági szempontokat vesz figyelembe a „fogyasztói jólét” modelljén keresztül, addig az európai szabályozás jóval szerteágazóbb. Az előadók kiemelték a választottbíráskodás meghatározó szerepét, amely bár jól illeszkedik a sport igényeihez, hiszen gyors és hatékony vitarendezést biztosít, mégis komoly aggályokat vet fel: gyengébb eljárási garanciákat nyújt, nem biztosít nyilvánosságot és a sportolóknak sokszor nincsen lehetőségük más hagyományos bírósági fórumot választani.

A beszélgetés kitért a teljesítményfokozó szerek (PED) tiltásának kérdésére is. Ez egy összetett kihívás, amelyet olyan szervezetek által előírt kritériumok határoznak meg, mint a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA). Az előadók rámutattak arra, hogy a sport integritásának megőrzésében kulcsfontosságú annak megértése, hogy miért tiltanak be bizonyos szereket és milyen kihívásokat jelent a szabályozásuk. A WADA által a tiltott anyagok betiltására vonatkozó kritériumok túlmutatnak teljesítménynövelésen, és kiterjednek az egészségügyi kockázatokra és a "sport szellemének" megsértésére is.

Végül, de nem utolsó sorban konkrét esetek is terítékre kerültek, amelyek között a Caster Semenya-ügy is felmerült. Ez az ügy a sportéletet is érintő emberi jogokról folyó viták középpontjában áll. Caster Semenya dél-afrikai középtávfutó és kétszeres olimpiai aranyérmes sportolónak jelentős kihívásokkal kellett szembenéznie a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF, ma World Athletics) által a fejlődési rendelleneségekkel (DSD) rendelkező sportolókra vonatkozó szabályok miatt. A Semenya-ügy rávilágít arra, hogy a versenyek tisztességes lebonyolítása érdekében milyen mértékben lehet korlátozni a sportolók alapvető jogainak gyakorlását.

Bár a sport egyre bonyolultabb iparággá válik, az előadók egyetértettek abban, hogy a sport méltóságának és értékének megőrzése érdekében továbbra is fel kell ismernünk és értékelnünk kell a sport emberi mivoltát, s kiválóságra való céltudatos és kitartó törekvést.