Olvasási idő: 3 perc
„Itthon, otthon – Nemzetiségi fiatalként a mai Magyarországon” címmel tartott kerekasztal-beszélgetést a magyarországi nemzetiségi fiatalok helyzetéről és perspektíváiról az Ifjúságkutató Intézet szeptember 26-án a Mathias Corvinus Collegium budapesti központjában.
A kerekasztal-beszélgetést a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója, Kántor Zoltán vitaindító előadása nyitotta meg, aki a kulturális identitás mintázatairól és átadásának lehetőségeiről osztotta meg gondolatait a nagy számú érdeklődővel.
A kerekasztal-beszélgetésen négy nemzetiségi ifjúsági szervezet vezetői beszéltek a hallgatóságnak. A résztvevők Jordán Blanka (Magyarországi Németi Fiatalok Közössége - GJU - Gemeinschaft Junger Ungarndeutscher), Krkeljics Mirkó Mitár (ZORA – Magyarországi Szerb Fiatalok Egyesülete - Udruženje-ZORA-Egyesület), Szeljak Bence (Magyarországi Szlovák Fiatalok Szervezete - Organizácia slovenskej mládeže v Maďarsku (MASZFISZ), Sztrein Virág (Magyarországi Románok Ifjúsági Szervezete) voltak. A beszélgetést Sullivan Ferenc, az MCC Ifjúságkutató Intézetének kutatója moderálta.
A beszélgetés során a meghívottak bemutatták a szervezetük struktúráját és misszióját, valamint személyes elköteleződésüket. A kulturális identitás megerősítése kapcsán szóba került a családi közösség és a kortárs csoport szerepe, a nevelés-oktatási lehetőségek kialakítása, illetve megerősítése, valamint a hagyományőrzés és a modernitás közötti finom egyensúly megteremtésének lehetőségei. Kiemelten fontos szerepet kaptak a társadalmi mobilitás kérdései: a továbbtanulással és munkavállalással összefüggő tapasztalható elvándorlás, kiköltözés az anyaországba és a kapcsolattartás a hagyományos nyelvi, illetve kulturális közösségekkel. A meghívottak hangsúlyozták, hogy a hagyományőrző programok továbbra is komoly vonzerőt jelentenek, azonban a nemzetiségek ifjúsági szervezetei is a Neflixszel, a TikTokkal és a fesztiválokkal versenyeznek a fiatalok idejéért, ezért a fiatalok által használt kommunikációs csatornák használata mellett a közösségi élmény is kiemelten fontos. Ennek jelentőségét tovább növeli, hogy a magyarországi nemzetiségek jellemzően nem egy tömbben, hanem az ország területén szétszóródva, saját településeiken is kisebbségben élnek. A beszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy a nemzetiségi kultúra nem csupán pozitív identitást ad, hanem olyan kapcsolatrendszert és nyelvtudást is, amely a magánéletben és a munkaerőpiacon egyaránt értékes.
A rendezvényen számos szakmai szervezet, kisebbségi önkormányzat és nemzetiségi médium is képviseltette magát.
