Olvasási idő: 2 perc
A kötelesség társadalomformáló hatását vizsgálta a Budapest Lectures programsorozat legutóbbi rendezvénye, amely többek között arra is rávilágított, hogy hogyan alakult ki ez a kötelességtudat az évszázadok során, és hogyan hatott a japán társadalomra, valamint, hogy jutott el az ázsiai ország odáig, hogy alkotmányában rögzítsék a "háborúnélküliség" elvét. Az eseményen Hajime Yamamoto, a Keio Egyetem jogászprofesszora segített eligazodni a téma útvesztőiben, akivel Pálfalvi Noémi, az MCC nemzetközi igazgatója beszélgetett.
Az első képzettársítás, ami egy európai embernek eszébe jut, amikor egy mondatban hallja a "Japán" és a "kötelesség" szavakat, leginkább a bushidóhoz vagy a szamurájok útjához kapcsolódik. Ugyanakkor a kötelesség és a társadalmi felelősség nemcsak a japán, hanem az összes kelet-ázsiai kultúrát áthatja. A japán társadalom többek között földrajzi sajátosságai révén egy elszigetelt társadalom – kezdte Hajime Yamamoto, hozzátéve, hogy a jog és a törvényi kötelesség meglehetősen új fogalmak a helyi társadalomban. A jog globalizációjának kapcsán a japán szakember kiemelte, hogy országa folyamatos nyomás alatt van, hogy változtassák meg a jogrendszerük egyes elemeit, példaként említve a halálbüntetés megszüntetését, valamint a melegházasság legalizációját. A rendezvényen szó esett a japán alkotmány 9. cikkelyéről is, amelyben az állam hivatalosan lemond a szuverén harci jogról, és az igazságosságon és renden alapuló nemzetközi békére törekszik, valamint, hogy nem tarthatnak fenn háborús potenciállal rendelkező fegyveres erőket. Ez mindenképpen szankció Japánnal szemben – vélekedett a szakember, majd megjegyezte, hogy egészen idáig nem vizsgálták felül az 1947-ben elfogadott alkotmányt.
