Olvasási idő: 2 perc

Az európai föderalizációs törekvéseket vette górcső alá a legutóbbi Budapest Lectures előadás. Az esemény meghívott előadói - Ilya Shapiro és Charles N. W. Keckler - az amerikai föderalizmust hasonlították össze az európai törekvésekkel.

Az amerikai alkotmánytörténet fontos politikai és jogi fejleményei sok tekintetben rávilágítanak a szubszidiaritás, a szuverenitás, a szupremácia, az autonómia és a részvétel elveinek olyan aspektusaira, amelyek mai európai vitáink középpontjában állnak, amikor a szövetségi struktúrákról beszélünk. Az Európa jövőjéről folyó viták kontextusában, akár a hatalom megszervezéséről, akár az egyes államok és az Unió hatásköreinek megosztásáról legyen szó, politikai és jogi szempontból is sarokkő lehet a föderalizmus kérdése. A föderális és a konföderális vízió az európai integráció kezdete óta verseng egymással.

Amit először is meg kell érteni, ha az amerikai föderalizációt az európai törekvésekkel szeretnénk összehasonlítani az az, hogy az amerikai szövetségi köztársaság egy alulról szerveződő törekvés volt, ahol függetlenné vált 13 gyarmat lépett szövetségre, amelyeknek nem volt szuverenitása vagy éppen kulturális tradíciói – emlékeztetett Ilya Shappiro. Hozzátéve, hogy ezzel szemben Európában önálló szuverenitással, kulturális háttérrel rendelkező országok hozták létre az Európai Uniót elődjét, eredetileg gazdasági alapon.

Amikor a föderalizmus víziójáról beszélünk, először is azt kell megkérdezni, hogy miért is lenne jó nekünk a föderalista berendezkedés – vetette fel a kérdést Charles N. W. Keckler. A szakember elmondta, hogy az Egyesült Államok egyik alapító atyja, James Madison szerint a föderalista rendszer bizonyul a legjobbnak ahhoz, hogy az állam megvédje és biztosítsa az olyan alapvető jogokat, mint például a magántulajdon védelme.

Az est a továbbiakban olyan témákat is boncolgatott, mint például hogyan tudnánk egy amerikai formát alkalmazni az európai föderalizmusra, miközben Európa soha nem volt az Egyesült Államokhoz hasonlítható „nagy köztársaság” vagy, hogy milyen tanulságai lehetnek a szövetségi struktúra alakításának folyamatában az amerikai előzményeknek?