Olvasási idő: 2 perc
Dr. Kovács Erik és dr. Zay Balázs, a Klímapolitikai Intézet vezető kutatói tartottak előadást Ezeregyéjszakai meséi? címmel a kecskeméti MCC-ben. A tavalyi ENSZ klímacsúcson résztvevő két MCC-s munkatárs a jelentős nemzetközi eseményen gyűjtött élményeit és szakmai tapasztalatait osztotta meg a képzési központban megjelent közönséggel. A rendezvényt középiskolás diákunk, Tachu Bence moderálta, aki kérdéseivel és meglátásaival színesítette a pódium-beszélgetést.
A kutatók olyan globális felmelegedés okozta hatásokról számoltak be, amelyekre a jövőben számíthatunk. Ezek közé tartozik a 6-8 fokos átlaghőmérséklet-emelkedés; egyes kutatások szerint a 2060-as évekre várhatóan 6 hónaposra hosszabbodnak a nyarak és 1 hónaposra rövidülnek a telek. A Jeges-tenger évi 13 százalékos jégveszteségével számolhatunk, mely a legrosszabb forgatókönyv szerint 2028 és 2033 között teljesen jégmentessé is válhat. Mindezek mellett lehetnek pozitív hozadékai is a klímaváltozásnak - emelték ki az előadók. Meg kell tanulnunk adaptálódni az új éghajlathoz, mely magában foglalja például, hogy új növények termesztésére kell átállnia az országoknak. A csapadék mennyisége télen nőni fog, emiatt azonban nyáron extrém szárazság következhet. Ez azt jelenti, hogy meg kell oldani a csapadék gyűjtésének és tárolásának problémáját, hogy a nyári időszakra legyen elegendő tartalék.
A klímacsúcsot erőteljes kritikával és némi szkepticizmussal illették a szakértők. Mint mondták, nem született kötelező érvényű döntés, melyet minden résztvevő országnak be kellene tartania, csupán azt fogalmazták meg, hogy „Méltányos módon csökkenteni kell a fosszilis üzemanyag kitermelését.” Szerintük a négy legnagyobb üvegházhatású gázkibocsátó országnak kellene komoly lépéseket tennie a globális felmelegedés ellen. Nem ezek közé tartozik Magyarország, mely mindössze 0,1 százalékért felelős, ami nem mondható befolyásoló tényezőnek.
A programot tovább színesítette, hogy az MCC középiskolás diákjai projektbemutatójukkal vezették fel az előadást. Megosztották gondolataikat arról, hogyan képzelik el Kecskemét városát 2050-ben, milyen fejlesztendő területeket látnak, illetve milyen javaslataik, ötleteik vannak a város élhetőbbé tétele érdekében.
A résztvevők számos izgalmas kérdést felvető gondolattal és jövőképpel bővíthették tudásukat a klímaválsággal kapcsolatban.
