Olvasási idő: 3 perc
Az illegálisan lerakott hulladékok minden szektor számára kihívást jelentenek; nemcsak annak munkaerő-igényes kezelése, hanem az okozott környezeti és egészségügyi kockázatok miatt is. „Ma már a magyarországi lakcímkártyával rendelkezők bármely hulladékudvart használhatják, nem csak a lakcím szerintit. Az ingatlan tulajdonosa felel azért, ha valaki a területén szemetel. Az igazi megoldás az lenne, ha az emberek mentalitása változna meg” - mondta a téma kapcsán Zay Balázs, az MCC Klímapolitikai Intézet vezető kutatója az MCC debreceni képzési központ legutóbbi szakmai előadásán, mely a hulladékgazdálkodást állította fókuszba.
A gondolatmenethez kapcsolódóan Virág László, az A.K.S.D Városgazdálkodási Kft. ügyvezetője is elmondta, hogy nehezen bizonyítható, ki rakta le a hulladékot a nem megfelelő helyre, ami sok gondot okoz a városnak. „A városüzemeltetési osztály gyűjtőszigeteket jelölt ki, azonban az azt használók sokszor nem oda való hulladékot helyeztek el vagy nem tették bele a hulladékot a gyűjtőbe és ezáltal úgy néztek ki ezek a lerakó szigetek, mintha illegális lerakóhelyek lettek volna.” Természetesen keresték a megoldást, a videókamerák elhelyezése az adatvédelmi törvény miatt ütközik problémába, így a végső megoldás szerinte nem feltétlenül a törvényi szabályozásban rejlik, hanem az emberek mentalitásának változásában - értett egyet Zay Balázzsal. Úgy véli, a gyártócégeket kellene rávenni arra, hogy kevesebb hulladék keletkezzen. Példaként említette az élelmiszer termékek csomagolását, azok anyagát. "Itt jön a kiterjesztett gyártói felelősség: minél több hulladékot gyárt valaki, annál többet fizessen”- vélekedett Virág.
Az élelmiszerfogyasztás és komposztálás kérdéskörére is kitértünk vendégeinkkel, tekintettel arra, hogy 2023 végétől országunkban is elvárás a komposztálás. A kerti hulladék jól komposztálható, de a feldolgozott élelmiszert nem lehet komposztálni. A komposztálás során keletkező biohulladék egy része – például az ételmaradékok- a komposztba kerülve zavarnák annak folyamatát, ezért külön kell gyűjteni őket. Biogáz üzemekben történő hasznosításuk viszont nagyban segítené a magyar földgázszükséglet kielégítését; Magyarország földgázszükségletének 20%-át váltaná ki - ennyivel kevesebb gázt kellene vásárolni.
Ennek kapcsán Virág László egy helyi kezdeményezést mutatott be: Debrecenben pilot projektként indította el a Mohu az élelmiszerhulladék begyűjtését önkéntes alapon, megkeresve a társasházi közösképviselőket. „Debrecenben mintegy 800 lépcsőház van, ebből 94 vállalta az élelmiszerhulladék begyűjtését. 120 literes, zárható fedelű edényzetet telepítettek ki, ebbe történt a gyűjtés, és innen szállították Borsod Vármegyébe, egy biogáz üzembe. Sajnos nem túl népszerű a program, mert nehézkes a gyűjtés, mást kellene kitalálni, népszerűsítő kampányt kellene indítani.”
Zay Balázs is kiemelte az edukáció fontosságát. Mint mondta, edukáció és a tudatosság nélkül nehéz lenne komoly előrelépést elérni ezen a területen. Az oktatás és a tájékoztatás kulcsfontosságú szerepet játszik abban, hogy az emberek megértsék a hulladékkezelés fontosságát és a környezetvédelem jelentőségét. Szükséges olyan ismereteket átadni, amelyek segítségével az emberek felelősségteljes döntéseket hozhatnak mindennapi életükben, fontos, hogy támogatást kapjanak a környezetbarát megoldásokhoz.
