Média Iskola

A Médiaiskola vezetője: Boris Kálnoky

Oktatási megközelítésünk az újságírás területén a gyakorlat közben elsajátított tudás megszerzését helyezi fókuszba. Munkánk során figyelemmel kísérjük a globális média trendjeit és arra törekszünk, hogy elismert nemzetközi újságírókat és szakértőket vonjunk be a hallgatókkal való munkába.

A médiatudomány területe

Az újságírás gyorsan változik: a hagyományos üzleti modellek ma már nem működnek, a közösségi média komoly kihívást jelent, az újságírás pedig elsősorban a véleménynyilvánítás színterévé vált és gyakran politikai értelemben „aktivistaként” viselkedik. Az is előfordulhat, hogy a jövőben a független újságírás abban az értelemben, ahogyan ma ismerjük, már nem fog létezni. A médiumoknak ki kell találniuk, hogyan tudnak saját termékükkel elegendő pénzt keresni a digitális környezetben anélkül, hogy mindeközben közpénzekre, NGO-k alapjaira, vagy éppen uniós támogatásokra kellene támaszkodniuk. Ugyanígy kihívást jelent az is, hogy ne valamilyen őket anyagilag fenntartó. ám médián kívüli vállalat alá tartozzanak. A túlélés kulcsa a hitelesség: a hiteles újságírók megcáfolhatatlan és meggyőző történetmesélése. 

A Média Iskola narratívája

Tájékoztatni akarjuk az embereket, nem pedig az emberek gondolkodását formálni.

A Média Iskola mottója

"Nem a színes a fontos, a munka legyen mindig pontos" (idézet V.S. Naipaul egyik regényéből)

A Média Iskola jövőképe

Jelenleg olyan hallgatókkal dolgozunk, akik nem feltétlenül szeretnének újságíróként elhelyezkedni, de fejleszteni szeretnék kommunikációs készségeiket. A képzés során feltárjuk az általános érdeklődésre számot tartó témák széles skáláját, és megtanuljuk, hogyan lehet ezeket lebilincselő történetekké alakítani – akár írásbeli, filmes vagy hanganyagban való megfogalmazásról van szó. Reméljük, hogy a jövőben olyan hallgatók számára is vonzóvá válunk, akik valóban a szakmában szeretnének dolgozni. Reményeink szerint kiváló szakembereket fogunk kinevelni, akiknek lesz a célja, hogy a nyilvánosságot pontosan, ugyanakkor szórakoztató módon tájékoztassák. 

Kiket vár?

Hallgatóimban elsősorban a következő kvalitásokat keresem: életszeretet, történetmesélői érzék és kíváncsiság. Remélem, sikerül őket megtanítom arra, hogy újságírói tevékenységük során a tényekre összpontosítsanak, és érdekes, releváns történeteket tárjanak a nyilvánosság elé, élvezetes, könnyen érthető stílusban.

2020 őszi félév kurzusai

Tudósítás háborúkról és konfliktusokról

Oktató: Julius Strauss

A kurzus rövid távú céljai a következők:

  • Ösztönözni a háborúkról és konfliktusokról szóló modern tudósítások jelentőségének felismerését és megértését.
  • A háborúkról és konfliktusokról szóló modern tudósítások különböző aspektusainak megvitatása, beleértve a logisztikai, a kockázatkezelési és az etikai kérdéseket. 
  • z 1989 utáni jelentősebb háborúk és konfliktusok rövid áttekintése és a vonatkozó alapvető ismeretek elsajátítása. Az esettanulmányok a boszniai háborút, a koszovói háborút, az albániai, szerbiai, grúziai és ukrajnai forradalmakat és felkeléseket, az oroszországi csecsen terrorizmust, az afganisztáni háborút, valamint az Egyesült Államok által vezetett iraki megszállást és az azt követő lázadást, az ISIS-t és Szíria összeomlását vizsgálják. 

A hosszú távú célok a következők:

  • Érdeklődést kelteni a harcvonalbeli újságírás iránt, akár hírszolgáltatóként, akár fogyasztóként.
  • A háborúkról és a konfliktusokról szóló média tudósítások megfelelő értékeléséhez, bírálatához és megfelelő megítéléséhez szükséges készségek és ismeretek biztosítása.
  • Megvitatni azokat a kérdéseket, amelyek a háborúkról és a konfliktusokról szóló tudósítások megfelelő megítéléséből adódnak, beleértve az értékeket, etikai kérdéseket, a korrektséget, az őszinteséget és az emberséget.

A kurzus középpontjában az áll, hogy a média miként tudósít háborúkról és konfliktusokról, a boszniai háborútól kezdve a szeptember 11-i támadást követő iszlamista terror elleni háborúig. 

A hallgatók az előadó lendületes helyszíni beszámolóin, valamint a terület legnevesebb újságíróinak munkáin keresztül ismerkednek meg ezekkel a konfliktusokkal. 

Talán még ennél is fontosabb, hogy a kurzus során lehetőség van a médiatudósításokkal kapcsolatos általánosabb kérdések megvitatására, úgymint etika, méltányosság, logisztika, értékek, őszinteség és emberség.

Vendégelőadónk a londoni Daily Telegraph-nál volt hosszú ideig haditudósító. Több háborúról és konfliktusról is tudósított a Balkánról, a Közel-Keletről, Afrikából, a volt Szovjetunióból és Afganisztánból. Ebből a háttérből adódik, hogy előadásait hitelességgel tudja átitatni és saját frontvonalban töltött időszakának anekdotáival tudja színesíteni.

Számos olyan barátja és munkatársa van, akik nemzedékük legjobb újságírói közé tartoznak, és széleskörű ismeretekkel és rálátással beszélhetnek a hallgatóknak munkájukról.

Első pillantásra úgy tűnik, hogy a haditudósítások tanulmányozása szűk réteget érdeklő, az átlagos hallgató számára kevés gyakorlati hasznot hozó téma. De a téma vizsgálata a modern élet számos aspektusát érinti, amelyek meghatározó ismeretet jelentenek az elme számára. 

Haditudósítóként stresszes állapotban kell többféle szándékot egyensúlyba hozni: többek között etikai megfontolásokat, az elfogulatlan igazmondást, emberséget, értékeket, pontosságot. 

Arról is van szó, hogy kemény és kihívásokkal teli környezetben kell működni, és megtanulni a nehézségekkel, a saját vagy mások veszteségével, szenvedésével való szembenézés értékét. A háborús tudósítások tanulmányozása lehetővé teszi e kérdések intenzív, élénk és gyorsított formában történő megvitatását.

Végül a háború szinte mindig érdekek és/vagy értékek ütközésének eredménye. Ez egy olyan dinamika, amely az aktuális ügyek és a politika alapjául is szolgál. Az emberi természet mikrokozmoszát kínálja az összes vele járó tanulsággal a hallgatók számára. 

Vendégelőadók

Mark Franchetti: Irak
2020. november 10.
Zoom beszélgetés Mark Franchetti haditudósítóval Irakról szóló díjnyertes történetéről.


Thomas Dworzak: Orosz napló - új bejárás
2020. november 23.
1947-ben, amikor a vasfüggöny leereszkedett Európa közepén, John Steinbeck amerikai író és Robert Capa, a híres haditudosító fotós hathetes utazást tett Sztálin Oroszországában. A következő évben kiadták az Orosz napló című könyvet, amely rokonszenves portrét festett a Szovjetunióban élő hétköznapi emberekről, és finoman gúnyolta a Nyugat Kreml-ellenességét. Hetven évvel később Julius Strauss, az MCC vendégelőadója és Thomas Dworzak, a Magnum Photos elnöke rekonstruálta útvonalukat. Ez az előadás erről a projektről szólt.

Mark Franchetti 2020. november 10.

 

Thomas Dworzak 2020. november 23.


Globális média tanulmányok

Oktató: Julius Strauss

A kurzus célja, hogy megismertesse a hallgatókat a globális médiával és a szükséges készségekkel. A világ különböző médiarendszereit vizsgálja, különös tekintettel az Egyesült Államokra, az Egyesült Királyságra, Oroszországra és az arab világra. 

A rövid távú célok a következők:

  • Megismertetni a hallgatót a világ különböző médiumaival. 
  • Megismertetni a hallgatókkal a médiában jelenleg meghatározó külföldi történésekkel és a róluk szóló tudósításokkal. 
  • Megtanítani a hallgatónak, hogyan kell új információkat szintetizálni, valamint gyorsan és pontosan írni angolul.

A hosszú távú célok a következők:

  • Alapvető ismeretek biztosítása a médiában tapasztalható eltérésekről világszerte (több esettanulmány felhasználásával), és arról, hogy milyen eltérő célokat szolgál, és milyen eltérő szabályozásnak kell megfelelnie. 
  • Annak megértése, hogy médiában a kulturális értékek miként alakítják a különböző stílusokat és preferenciákat. 
  • Érdeklődést kelteni a külföldi hírek iránt.
  • Alapvető ismereteket adni arról, hogy miként kell külföldről tudósítani egy nyugati orgánum számára.
  • Az angol nyelvű újságírói íráskészség fejlesztése.

Ez a kurzus a globális angol nyelvű újságírás elméletére és gyakorlatára összpontosít, valamint arra a környezetre, amelyben gyakorolják. 

Számos esettanulmány felhasználásával tárgyalja a különböző globális médiumok felépítését és az azokon belüli variációkat. Alapul szolgál a külföldi tudósítások gyors és pontos angol nyelvű megírásához is.

A vendégelőadó hosszú ideig volt a londoni Daily Telegraph külföldi tudósítója. Többek között a moszkvai kirendeltség vezetője is volt. 

Ez a háttér biztosítja azt, hogy magas szakmai szinten és tárgyilagosan tudja a hallgatóknak az alap- és haladó szintű újságírói készségeket oktatni. 

Ez a kurzus módszerében két készségre fókuszál:

Megérteni a világ történéseit a különféle nemzetközi médiumok szemüvegén keresztül.

Nagy mennyiségű információ szintetizálásának és feldolgozásának képessége, és az információ kiváló írott angol nyelvű termékké alakításának képessége szoros időbeli korlátok mellett.

Ez a kurzus biztos tudományos és gyakorlati alapokat nyújt mindazok számára, akik:

  • szeretnék jobban megérteni a világot, amelyben élünk, és azokat a különféle nemzetközi áramlatokat, amelyek azt alakítják;
  • szeretnék megtanulni, hogyan lehet gyorsan és pontosan írni ezekről az eseményekről angol nyelven, beszámoló, véleménycikk vagy elemzés formájában. 

Nagy hangsúlyt kap a lényegre törő, pontos és magas színvonalú munkavégzés képessége. 

Az órai csoportok kis létszáma nagyon személyre szabott megközelítést tesz lehetővé. Erősen motivált, nagyon jó munkamorállal rendelkező hallgatókról van szó. Figyelembe véve a hallgatók eltérő szintű angol nyelvtudását, ez a közvetlenebb keret lehetővé tette, hogy jobban figyelni lehessen az egyéni különbségekre. Nagyon produktív platform volt ez a hallgatóknak és az oktatónak egyaránt.

Az újságírás mestersége

Oktató: Boris Kálnoky

A hallgatók elsajátítják és gyakorolják az újságírás alapjait. Megismerik az alapelveket, a gondolkodási irányzatokat, az objektivitást/szubjektivitást, az etikai normákat, a témaválasztás módját, a tudósítás és az interjúkészítés mikéntjét. Különös figyelmet fordítanak a legjobb nemzetközi gyakorlatokra, valamint az újságírói kultúrák közötti különbségekre német, francia, angolszász, magyar területen. A hallgatókat tapasztalt hazai és nemzetközi újságírók oktatják és segítik. A résztvevők lehetőséget kapnak arra, hogy szakmai gyakorlatra pályázzanak a hazai és nemzetközi partnermédiában.

A résztvevők műhelymunka keretében sajátítják el, hogyan lehet írott újságírói tartalmat létrehozni, és lehetőséget kapnak a publikálásra. A hallgatók heti rendszerességgel feladatokat kapnak, és a kurzus végéig önállóan írnak egy további cikket az általuk választott témában.

Igazságkeresés, tényellenőrzés, annak megértése, hogy a nyilvánosság számára mi a fontos és/vagy érdekes, a tények megértése, közlése könnyen érthető módon.

A kiváló íráskészség számos szakterületen fontos. Kurzusunk során a hallgatók megtanulják artikuláltan, meggyőzően kifejezni magukat. Az újságírás szempontjából: a klasszikus újságírás hanyatlóban van, fontos visszatérni a szakma alapjaihoz. Ha az olvasók nem bíznak abban, hogy a média helyesen tájékoztatja őket, az gyengíti a demokrácia alapjait.

Nagyon kis csoportokban végzett munka, intenzív, személyes konzultációk, a házi feladatok nagyon gondos átolvasása, a hallgatókkal a munkájukról folytatott mélyreható beszélgetések, fokozott figyelem a hallgatói inputokra, a hallgatók partnerként való kezelése a jó újságírói teljesítmény elérése érdekében. Száz százalék gyakorlati munka, elmélet csak menet közben.

Vendégelőadók

Steiner Attila: Interjú Steiner Attilával
2020. szeptember 29.
Interjú a klímapolitikáról. A hallgatók interjút készítettek, megírták a szöveget, amelyet a Corvinák blogon tettek közzé.

Farcádi Botond: Helyi újságírás Erdélyben
2020. október 22.
A helyi média és szerepe a közösségépítésben.

Ralf Schuler: A Corona erősíti a populizmust
2020. november 11.
Ralf Schuler (Bild) német újságíró előadást tartott a bulvárújságírásról és a populizmusról. Előadásának szövege a Corvinák blogon jelent meg.

Jeszenszky Géza: Interjú Jeszenszky Gézával 
2020. november 19.
A Médiaiskola egyik hallgatója bemutatta az osztálynak Jeszenszky Géza volt külügyminisztert, és online interjút készített vele.

Nicolas Hénin: Haditudósítóból túsz
2020. december 4.
Nicolas Hénin francia újságíró beszámolt a hallgatóknak az Iszlám Állam túszaként szerzett tapasztalatairól.

Tanulmányi kirándulások    

Mohács
2020. október 10.
Pap Norbert kutató és Hóvári János történész az 1526-os mohácsi csatával kapcsolatosan folyó régészeti kutatásokkal ismertette meg a hallgatókat. A hallgatók feladata egy riport megírása volt. A legjobb szöveget a Corvinák blogon tették közzé.

Máltai Szeretetszolgálat
2020. október 28.
A Médiaiskola meglátogatta a Miklós utcai hajléktalanszállót. A hallgatók feladata egy beszámoló megírása volt.

Steiner Attila 2020. szeptember 29.

 

Ralf Schuler 2020. november 11.

 

Máltai Szeretetszolgálat, 2020. október 28.