Olvasási idő: 3 perc

Hogyan tud harcolni a világ a terrorizmus ellen? Milyen kilátásai vannak az erőszakos modern terrorizmusnak? Erről szólt a Budapest Lectures, A modern terrorizmus árnyékában - globális veszélytől a közvetlen kitettségig címmel megrendezett eseménye, amelyen Diego Muro, a St Andrews Egyetem adjunktusa, Jeffrey Kaplan, a Danube Institute kiemelt vendégkutatója és Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet kutatási igazgatója adott elő.

Diego Muro, a St Andrews Egyetem egyetemi docense szólt arról, hogy hét országban, összesen 8300 válaszadó segítségével végeztek felmérést a radikalizácóval kapcsolatban. Diego Muro a nélkülözés és a terrorizmus közötti kapcsolatra vonatkozóan elmondta: a lehetőségek hiánya, valamint maguk a gyenge államok okai lehetnek a terrorizmus megjelenésének, de maga a szegénység nem. A vallás, illetve a vallás egy bizonyos értelmezése kapcsán hangsúlyozta: a vallás nem feltétlenül vezet radikalizációhoz, és még kevésbé vezet terrorizmushoz. A szakértő szerint a terroristák teljesen máshogy gondolkodnak, de ez nem azt jelenti, hogy mentálisan betegek lennének, sőt tetteiket észérvek vezérlik. Ennél fogva sokkal nagyobb az esély arra, hogy azok csatlakoznak terrorista szervezetekhez, akiknek jó képességeik vannak. Hiszen ezek a szervezetek miért is akarnának olyan személyeket toborozni, akik instabilak – magyarázta a St Andrews Egyetem adjunktusa.

Jeffrey Kaplan, a Danube Institute kiemelt vendégkutatója, az Óbudai Egyetem vendégprofesszora az afganisztáni helyzetet értékelte. Elmondta, a szovjet háború hozadékaként születtek meg a tálibok, akik esetenként már 8-10 éves korukban harcmezőre vonultak. Ezt a csoportot eleinte a nők védelmezőinek tekintették. Régen a hadurak szerették volna, hogy harcosaik elégedettek legyenek, ezért nőket biztosítottak nekik. A tálibok tenni akartak ez ellen, így fegyvereket gyűjtöttek, és kiszabadították a nőket a hadurak táborából. Megkérdezték az elrabolt asszonyokat, ki bántotta őket, és akikre rámutattak, azokat felakasztották. Ez alapozta meg tulajdonképpen az ő vezető szerepüket – fejtette ki Jeffrey Kaplan. Hozzátette: a tálibok – habár megvédték a nőket attól, hogy elhurcolják őket – minden másból azonban kizárták a másik nemet.

Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet (MKI) kutatási igazgatója az afrikai helyzetet elemezve hangsúlyozta: a kontinensen a dzsihád és az erőszakos terrorszervezetek nem újonnan jelentek meg. Amit megfigyelhetünk az elmúlt 15 évben, az nem más, mint a csoportok gyors terjeszkedése. Ez nemcsak egy számbeli, hanem egy minőségi változást is jelent: a szervezetek átadják egymásnak a tudást és a különböző működési módokat – fejtette ki Marsai Viktor. Hozzátette: az új csoportok megjelenésének és aktivitásuknak köszönhetően az erőszakos események és a halálesetek száma is növekszik Afrikában. Az MKI kutatási igazgatója szólt arról is, ha valaki csatlakozik egy csoporthoz, akkor az nemcsak ideológiai okok miatt történhet meg, gazdasági szempontok is közrejátszhatnak benne. Szomáliában például karrierlehetőséget is jelent a terrorszervezetekhez történő csatlakozás.

A rendezvénysorozat folytatódik az MCC-ben. Október 20-án Christiaan Alting von Geusau jogász professzor, a Nemzetközi Katolikus Törvényhozók Hálózatának (ICLN) elnöke lesz a Budapest Lectures következő beszélgetésének vendége.