Al and human nature szakmai beszélgetés

Azok a hollywoodi filmek, amelyekben a Mesterséges Intelligencia (MI) vagy a robotok átveszik az uralmat az emberiség felett, lehet, hogy szórakoztatóak, de biztosan nagyon távol állnak a mai technológiai valóságtól. Hasonlóan, miközben okostelefonjainkon már algoritmusok rendezik elénk a híreket, a börzéken egyre gyakrabban már szoftverek és nem hús-vér kereskedők veszik és adják az részvényeket, az állásinterjúnál pedig már MI algoritmusok döntenek arról, hogy megkapjuk-e a munkát vagy sem, aközben ne feledkezzünk meg arról, hogy Mesterséges Intelligencia alkalmazása ma még nagyon korlátozott. A fő kérdés pedig napjainkban nem úgy vetődik fel, hogy Mesterséges Intelligencia versus Emberiség, hanem hogy miként él majd egymás mellett az emberiség és a Mestersége Intelligencia. Ezek voltak azok a pontok, amiben – az élénk vita ellenére – szinte teljes volt az egyetértés az ’AI and Human Nature’ panel résztvevői között.

 Calum Nicholson, az MCC vendégoktatója szerint ugyanis világos különbséget kell tenni a mai szűk (narrow) Mesterséges Intelligencia, vagyis a gépi tanulásra és nagy adatbázisokra épülő algoritmikus előjelzések, és az Általános Mesterséges Intelligencia között, amikor a gépi és az emberi intelligencia közötti különbség eltűnik (valamikor a nagyon távoli jövőben). Nicholson a fő veszélyt ma abban látja, hogy a Mesterséges Intelligenciát nagyon sok egyenlőtlenség kíséri, alkalmazása és fejlesztése gyakorlatilag néhány Tech óriásra és néhány országra korlátozódik. Véleménye szerint a Mesterséges Intelligencia – a széleskörben elterjed nézetekkel szemben – nem annyira helyettesíti, hanem sokkal inkább kiegészíti az emberek munkáját, és nem a munkahelyek tömeges megszűnéséhez, hanem azok radikális megváltozásához vezet.

 Cséfalvay Zoltán, az MCC Technológiai Jövők Műhelyének vezetője szerint, ennek az egyik oka az, hogy a mai szűk Mesterséges Intelligencia valójában nem is intelligens. Az algoritmusok betanításához és futtatásához óriási adathalmazokra van szükség, hogy előjelzéseket tegyenek, míg az emberek, nagyon kevés adattal is képesek viszonylag pontos előjelzéseket adni, mert – szemben a gépekkel – gondolati modellek dolgoznak. A rengeteg adat és azok feldolgozása viszont nagyon költségessé teszi a Mesteréges Intelligencia alkalmazását, olyannyira, hogy ezt valóban csak a nagy Tech cégek engedhetik meg maguknak. A korlátokra jellemző, hogy miközben szinte mindenki a Mesterséges Intelligenciáról beszél, és attól vár megoldásokat, addig például a Covid-19 világjárvány kezelésében szinte semmilyen szerepe nem volt (mert nagyon sok időt vesz igénybe az algoritmusok betanítása egy új, korábban nem tapasztalt jelenség elemzésére). Cséfalvay professzor a problémát abban látja, hogy a magas költségek miatt a Mesterséges Intelligencia nem jut el majd a kis- és középvállalkozásokhoz, miközben a gazdasági nagyhatalmak – mindenekelőtt az Egyesült Államok és Kína – versenyfutása az Általános Mesterséges Intelligenciáért egy torz Mesterséges Intelligenciához vezethet.

 Miklós Lukács de Pereny, ugyancsak az MCC vendégoktatója, kicsit tágabb kitekintéssel élt, hiszen - noha az Általános Mesterséges Intelligencia még nagyon mesze van, de - már ma is jelen vannak olyan mozgalmak és eszmerendszerek (pl. a transzhumanizmus), amelyek az ember és a gép összeolvadásával, az emberi képességek Mesterséges Intelligenciával való ’feljavításával’ foglalkoznak. Perényi éppen ezért több ponton is nagyon erős kritikát fogalmazott meg a transzhumanista gondolatokkal szemben, figyelmeztetve arra, hogy ma még nem késő olyan szabályozó rendszerek kialakítása, amelyekkel megőrizhetjük az emberi természetet és az emberi lét értelmét.