Olvasási idő: 5 perc

A Vezetőképző Akadémia idei második hétvégi szemináriumának keretében a Royal United Services Institute (RUSI) három képviselője, Jonathan Eyal társigazgató, valamint Tobias Borck és Juliana Suess szakértők és elemzők tartottak kétnapos képzést diákjainknak stratégiai elemzés témakörben. A RUSI a világ legrégebbi, valamint az Egyesült Királyság vezető védelmi és biztonsági think tankje. Az angol királynő patronázsa alatt álló kutatásközpontú intézmény célja, hogy független, praktikus és innovatív elemzései útján tájékoztasson, illetve elősegítse a nyílt párbeszédet egy biztonságosabb és stabilabb világról.

A szombat délelőttöt rövid bemutatkozó után egy stratégiai környezet workshoppal indítottuk, mely során Jonathan bizonyos aktuál- és geopolitikai kérdéseket vett górcső alá, valamint a mai politikai és gazdasági nagyhatalmak (Európai Unió, Egyesült Államok, Kína) helyzetéről, a nagyhatalmi politika lehetséges átrendeződéséről értekezett. Ezzel ízelítőt kaptak hallgatóink a RUSI profiljába illeszkedő stratégiai kérdésekből, illetve azok kritikai elemzéséből. A nap második felében az információgyűjtés egy technikájával ismerkedhettünk meg, melyet több területen is alkalmaznak. Szó esett emellett a fogalom definiálásáról, az előkészületekről, a stratégiai elemzés eszközét érintő fontos kérdésekről, valamint megismerkedhettek hallgatóink az ún. CVC módszerrel, ami egy hatékonynak bizonyuló technika az elemzéshez használt információk szűrésére, validálására és interpretációjára. Ezt rövid feladat keretein belül saját magunk is kipróbálhattuk.

A következő napon az információ különböző fajtáival, forrásaival, illetve csoportosítási lehetőségeivel is foglalkoztunk, melyek a hétvége gyakorlati feladatainak megoldásához biztosítottak hasznos háttértudást. Két fontos elemzési módszert is kipróbálhattunk a hétvége során, melyek elméletébe is betekintést nyertünk.

Az első ilyen technika a SWOT elemzés volt, mely mindannyiunk számára ismerős volt már, hiszen korábbi tanulmányaink során több projektmunkánkhoz is felhasználtuk. Az elemzés során a felmerülő erősségeket, gyengeségeket, lehetőségeket, illetve veszélyeket vettük számba, majd ezeket súlyoztuk. A belső és külső faktorok azonosítása mellett azok hatásának, relevanciájának dimenzióját is integráltuk a modellbe, ezáltal számszerűsítve is a stratégiai szituációt leíró négy negyed természetét. Így jobban értékelhetővé válik egy adott megfigyelés vagy alany stratégiai helyzete, illetve kettő vagy több különböző alany összehasonlítása is megoldható. Ez a fajta kiegészítés még többünk számára ismeretlen volt, így új megvilágítást nyert ez az elemzési technika.

Ezt követően egy másik alapvető fontossággal bíró eszköz, a kockázati mátrix következett, amelynek segítségével a résztvevők egy bizonyos időintervallumra értékelték a magyar nemzetbiztonságot érintő legfontosabb kockázatokat bekövetkezési valószínűség és hatás szempontjából. Az egyéni feladatok közös áttekintése során megismerhettük, hogyan gondolkodtak a többiek, milyen szempontokat vettek sorra. A nap és egyúttal a program a teljes hétvégére vonatkozó értékeléssel zárult.

A résztvevők a képzés során átfogó képet kaptak a stratégiai elemzés elméleti hátteréről, annak menetéről, validációjáról, valamint a kiemelten fontos kiértékelési fázisról is. Emellett nagy hangsúly került a korlátok felismerésére és az eredmények érvényességének értelmezésére is. A vezetőképző hétvége során jelenlegi ismereteink bővítése mellett a már meglévő tudásunk új megvilágításba helyezésére is sor kerülhetett, melyhez nagy mértékben járul hozzá az interaktivitás, és a segítőkész oktatók is.  Jonathan érdekes és gondolatébresztő előadása a nagyhatalmi politika aktuális kérdéseiről rendkívül érzékletesen mutatta be a stratégiai elemzés kontextusának azon komplexitását, amellyel a való életben gyakran szemben találhatjuk magunkat elemzőként, állampolgárként, szavazópolgárként vagy csupán a 21. századi információfogyasztó társadalom tagjaként.

 

Puskás Amina
Czeglédy Levente